A tükör hatás

„Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll. Az igazságnak, melyet kimondasz, múltja s jövője sincs Létezik, s nincs is több dolga ennél”. (Idézet Richard Bach Illúziók című könyvéből)

Amikor azt mondják, élj a most-ban, akkor nem csak arra buzdítanak, hogy éld meg életed eseményeit akkor és ott, amikor történik, hanem arra is, hogy tekintsd a fejlődésed szempontjából segítségnek életed történéseinek a láncolatát. Ha nem ragadunk bele érzelmeink és gondolataink örvényébe, hanem picit távolabb helyezkedve szemléljük őket, megoldó kulcsokat kaphatunk ahhoz, mi a következő lépcsőfok a változás kapujához.

Minden, ami velünk és körülöttünk történik, belőlünk fakad. Életünk szereplői mindannyian tanítók, akik vállalták, hogy szembesítenek minket a bennünk zajlódó folyamatokkal. Ez néha egészen könnyű, máskor piszkosul nehéz. Mindig van lehetőségünk viszont belenézni abba a tükörbe, amit mások mutatnak nekünk.

Ha folyamatosan azzal találjuk szemben magunkat, hogy hiába küzdünk, mégsem érjük el azt, amit szeretnénk, érdemes elgondolkoznunk azon, mi magunk ki tudunk-e állni azért, akik belül vagyunk, vagy mások javait szem előtt tartva, lemondunk-e a saját álláspontunkról…

Ha neheztelünk valamiért, megnézhetjük, mi magunk működtetjük-e az élet más színterein, máshogyan azt, amit a másikban nem tudunk elfogadni. Esetleg arra hívja-e fel a figyelmünket az érzés, hogy azzal az energiával, ami a másikból felénk árad, nem tudunk, mit kezdeni? Ha igen, akkor miért? Ha valamivel nincsen dolgom, akkor nem vált ki heves indulatokat belőlem. Ahhoz, hogy ezzel szembe tudjunk nézni, nagyfokú őszinteségre van szükség.

Ha az utcán látunk egy színes ruhákba öltözött, piros orrú bohócot, mosolyoghatunk és elsétálhatunk mellette, de fel is háborodhatunk rajta. Ha felháborodunk, miért? Nekünk annyira fontos, hogy mások, mit gondolnak? Netán mi is ítélkezünk mások felett?

Érdemes megfordítani mindig azokat a történéseket, amik nem hagynak nyugodni minket. Belenézhetünk a tükörbe és rádöbbenhetünk, mit tükröz vissza nekünk. A saját életünkben nem áldozatok vagyunk, hanem aktív szereplők. Ha letesszük a félelmeinket, bátran tekinthetünk varázstükrünkbe, s megkérdezhetjük, mit mutat nekünk.

Szólj hozzá